Kreatív reneszánsz vagy a reneszánsz elmék kreativitása? Mi az ami leginkább változást hozhat globális problémákra, az áttörően innovatív, vagy egyszerűen kreatívabb megoldásokhoz a hétköznapokban? Segíti vagy megnehezíti az új évezred gondolkodó nyitott elméit, alkotóit a sokoldalú kreativitás? Lehet e valaki napjainkban széles spektrumon mozgó, interdiszciplináris kreativitással bíró, csodálatos elme, géniusz?
#sokoldalú #interdiszciplináris #kreativitás #reneszánsz #reneszánszelme #kreatív #innovátor
Napjainkban, amikor, mindenki számára példa nélküli időket élünk, a KREATIVITÁS RENESZÁNSZára van szükségünk! A sokoldalú, reneszánsz alkotó elmék zsenialitásának, formabontó kreatív szemléletének szüksége ma sürgető evidencia, a MENTŐÖV. Kutatóként, menedzserként, designerként, előrevivő a szélesebb látókörből közelítő, sokoldalú kreativitás? Azonban hogyan működhet és egyáltalán tud teret hódítani egy olyan nyitott elméjű kreatív géniusz manapság aki rendelkezik az „interdiszciplináris” kreativitás képességével?
Mit jelent amikor, ma egy reneszánsz típusú géniuszra gondolunk? Mit takart mindez a reneszánsz kor sokszínűen virágzó kreatív világában, ahol olyan csodálatos elmékre vagy éppen „megszállottakra” emlékezünk, akik a tudomány, művészet és technika terén egyaránt képesek voltak átütő erejű felismerésekre, alkotásokra? Ma őket hívnánk innovátor szemléletű alkotóknak?
Diadal vagy katasztrófa
Érdemes akár a reneszánsz kor szellemiségéig visszanyúlni akkor, amikor a tehetségek és kreativitás fejlesztéséről beszélünk. Mit takar a szállóigévé vált „reneszánsz ember” kreativitása? Milyen utakat tettek évszázadok távlatából napjainkig a kiemelkedőt alkotó elmék? Milyen közös tulajdonságokat, személyiségjegyeket és motivációt fedezhetünk fel bennük. Sikerként vagy katasztrófaként élték meg a maguk diadalait? Készültek önéletrajzi feljegyzések, különleges életüket körbejáró filmek, de nem jelenthetjük ki hogy életüket diadalmenetként élték meg.
Csak néhány, sokoldalú géniuszt kiemelve a legismertebbek közül, természetesen egyre árnyaltabb lesz a válasz a fenti kérdésekre. Anélkül, hogy az elmúlt évek felismeréseit, kutatásait részletezném, a kulcs az intelligenciájuk sokszínűségében rejlik. ( itt elérkeztem a másik kedvenc mérföldkövemhez, témámhoz, az intelligenciák óceánjához, ami jóleső elkalandozásra adna okot, ..)
A sokszínű és egyedi kreativitás kibontakoztatása Leonardo Da Vinci-től Clint Eastwoodig
Az előbbi címmel 2012-ben tartottam először egy rövid előadást a II. Corporate Coaching Konferencián. Néhány klasszikus reneszánsz elmét kiemelve, szeretném plasztikusabbá tenni, kik azok akiknek a gondolkodása, működése jól példázza a reneszánsz jelzőt. Leonardo Da Vinci a zsenialitás mintapéldája, a „Mindenoldalú Géniusz”, aki a szenvedélyt tudásvággyá változtatta át. Albert Einstein, aki felismerte, hogy az intellektuális gyarapodás és a kreativitás kulcsa az intelligencia dinamikus volta. Buckminster Fuller, a látnok tervező, akinek célja, hogy intelligenciája teljes spektrumával tapasztalja meg a világot. Albert Schweitzer, a Nobel-békedíjas német humanista, orgonaművész, orvos-misszionárius, teológus és filozófus, az utolsó nagy polihisztorok egyike, aki az egész emberiségért dolgozott gyógyító tevékenységével. És itt van sokak kedvence, korunk egyik élő „reneszánsz-alkotó” példája, Clint Eastwood, aki színészként, rendezőként, zeneszerzőként, zongoristaként vagy rendhagyó republikánus politikusként is bizonyította, hogy igazi reneszánsz ember.
A szemléletváltás kora
2021-re, korábban elképzelhetetlennek tűnő változásokkal kell szembenéznünk globális, ökologiai szinten is. A változások kezelését, a problémamegoldásainkat pedig alapvetően meghatározza, hogyan milyen gondolkodásmóddal közelítünk a témához. A kreativitás felkarolása, akár a reneszánsz korában, kulcskérdés lesz napjainkban is, minden szervezetben, közösségben. A reneszánsz idején mecénások támogatták a kiemelkedő alkotókat. A startup kultúra cápái, inkubátor és ösztönző programok, melyek a potenciális géniuszokban és innovációikban ma igyekeznek felfedezni a szikrát. Napjainkban a kreativitás ébresztése, támogatása, akár fejlesztés vagy rendezvények formájában egyre nagyobb teret kap a kommunikáció szintjén. Az óriásplakátok és a média egyre hangosabban közvetíti a lépj ki a kereteből, „think outside the box” üzentetét. Természetesen a vállalatok felismerik, hogy kreatív eredeti gondolkodású emberekre, csapatokra van szükségük, ez azonban többet jelent a puszta üzletnél. Itt felmerülhet logikusan a független kreatív elmék megtartásának és folyamatokba terelésének kérdése is. A bizonyos formabontó kreatív humanoidokkal nem mindíg könnyű az élet már gyermekkorban sem. Foghatjuk az introveltáltságra, a nyughatatlanságra vagy éppen az öntörvényűségre is foghatjuk miért nem egyszerű. Tehát kevés kinyilvánítanunk, hogy szükségünk van a kiemelkedően kreatívokra, biztosítani kell egy olyan teret amelyben kibontakozhatnak, egy olyan kultúrát amely támogató és belobbantja a szikrát.
A kreativitás gazdagít?
A kreativitás boldogít, de nem mindíg teszi könnyebbé a napjainkat. Gazdagít-e? A kreatív folyamatban létrejövő alkotás megtérülése, a körültekintő hozzáállásunkon és az alkotás egyediségén múlik. Számos kutatás bizonyítja, a kreatív alkotó energiák, a kreatív flow megélésével kapcsolatban, hogy a kreativitás mentálisan gazdagít. Az előbbiek szerint közelíthetünk a pozitív pszichológia útján, Csíkszentmihályi professzor irányából, de feltehetjük a kérdést J. Howkins gazdasági szemszögéből. J.H. az alkotás gazdasági értékteremtő lényegét járja körbe, a kreatív gazdaság szellemi tulajdonon alapuló, „alkotásközpontú” megközelítésével. Szerinte az alkotást okosan menedzselve, a szerzői jogokat körültekintően érvényesítve látványosan gazdagodhatunk a digitális világban is.
Egy biztos, a kreativitás, az alkotás folyamata, annak megélése a „hétköznapok” szintjén mentálisan épít, gazdagít. Az alkotás, az innováció gazdasági értékteremtő lényegét nem mellőzve, ezt a tényt szem előtt kell tartania minden intelligens közösségnek,vezetőnek. Bátorítani kell a kreatív energiák szabad áramlását, mert bármilyen munkát is végzünk, életünknek kell, hogy legyen alkotó víziója, értelme a hivatásunkban és azon kívül is. A kreativitás és innovatív gondolkodás erősítése, korlátainak feltérképezése, a CreatiCity tevékenységének lényegeként, a kreatív szemléletváltás pszichológiai és gazdasági értékteremtő jelentőségére egyaránt fókuszál. Franklin D. Roosevelt –et idézve: „ A boldogság nem pusztán a pénz birtoklásában keresendő, a megvalósítás örömében, a kreatív erőfeszítés izgalmában rejlik.“
A kreatív önfelfedezés útján
Miért fontos számomra a téma? A kreatív szakma több területén eltöltött 25 év, és a közben humán fejlesztőként is aktív időszakban folyamatosan foglalkoztatott az, hogy mi motiválja az újító gondolatokat. Később pedig, egyre mélyebbre ásva az inetrdiszciplináris „tudományos” és a sokszínű „hétköznapi” kreatív folyamat érdekelt. Ilyen origóból és ezért jött létre a CreatiCity Intézet. DE, hogyan lett a MOMEn végzett designerből, reklámügynökség vezető, pr-s, közgazdász, humán manager, túravezető vagy éppen állatmentő kortárs táncos? Az alkotás aktív folyamatát már kezdetben teljes természetességgel éltem meg, képzőművész szülők mellett, csendes de mégis nyughatatlan gyerekként. A kisméretű nappalink egyszerre volt, tornaterem, színpad és kreatív műhely vagy inkább káosz.. 5 évesen álltam először balettruhában színpadon Guliver utazásaiban, az óriás mellett. Talán ez az Óriás volt a kezdő lökés a későbbi önfelfedező utazásokhoz, mely nagyon messzi tájakra vitt, folyamatos tanulással fűszerezve mindenhol. Fantasztikus emberektől tanulhattam és tágíthattam a nézőpontomat, amiért hálás vagyok a tanítóimnak és az újra megújuló energiáimnak. A diverzitás kultúrájában és a közösségek építésében, a Berkeley professzora kalauzolt, Ottawában az államigazgatás Hr-eseivel tanultam az Integrál szemléletű Coaching bölcsőjében, a Mindfulness szemléletét Angliában, a meditáció gyakorlását pedig az Amarawati buddhista kolostorban gyakorolhattam. Minden, látszólag egymástól távol eső területén a tapasztalásaimnak, így visszagondolva az a bizonyos „kreatív flow” adott töltést, a felfedezés és alkotás területén is. Egy humán fejlesztő program, egy új design kihívás vagy egy brandépítő folyamat során egyaránt. Az energia ami felszabadul a kreatív erőfeszítés izgalmának, a „flownak” köszönhetően, pedig csodákra képes. A kreatív működést, mint az Innovációs hatékonyságunk, a Kreatív Intelligenciánk alapjaként kezdtem felfedezni, humán fejlesztőként és designerként kezdetben. Napjainkban azonban a tudatos kreatív szemléletváltás sürgető szükségét érezve egyre inkább az összefüggések érdekelnek.
szerző: Varga Sylvia
„A KREATÍV SZEMLÉLETVÁLTÁS, a TUDATOS JELENLÉT és az INTELLIGENS KÖZÖSSÉGEK koncepciója sorsdöntő megközelítése a felelős újrakezdésnek”