#divergens gondolkodás #kreativitás #humor #kreatívpotenciál #humorérzék #agresszív humor #kreatív emberek
Felfedezések a kreativitás kutatásában
Izgalmas összefüggések fedezhetők fel abban, hogyan befolyásolja a humor a kreativitást, és hogy a kreativitás hogyan befolyásolhatja a humort. A kreatív embereknek közös vonásaik vannak. Míg néhány vonás pozitívnak, más vonás negatívnak tekinthető. A humorérzék természetesen a kreatív személyek pozitív vonásai közé sorolható, aki ugyanis rendelkezik humorérzékkel, az képes a problémák játékos és gyermeki megközelítésére is. Másrészt a humor által létrejövő boldogság erős belső motivációt teremt a kreativitáshoz. A Tajvani Nemzeti Egyetem kutatásai empirikus megerősítést nyújtanak azon állításhoz, miszerint a humor megkönnyíti a kreativitást, és hogy a humor fejlesztését támogató tréning jelentős hatással lehet a humorra.
Miként hat a humor a divergens gondolkozásra?
Guilford, az „Intellektus struktúrája” elnevezésű jelentős elmélete szerint az intelligenciának több különböző faktora van, melyek közül kettő kiemelkedő szerepet játszik a kreativitásban: nevezetesen a konvergens és a divergens gondolkozás. A divergens gondolkozás azért tekinthető a kreativitás egyik legfontosabb elemének, mert ezt tartották a kreatív potenciál jelzőjének.
A divergens gondolkozás – definíciója szerint – ugyanis annak képessége, hogy egy adott kérdésre több különböző választ keresünk. Amikor egy problémával szembesülünk, a divergens gondolkozás révén vagyunk képesek többféle megoldást is találni, így tekinthető a problémamegoldás egy fajtájának is. A divergens gondolkozásban négy fő minőség különböztethető meg: a fluencia, az originalitás, a flexibilitás és a feldolgozás mértéke. A kreatív gondolkozási potenciál mérésére ezért általánosan divergens gondolkozást mérő teszteket használnak.
A kreatív embereknek közös vonásaik vannak. Míg néhány vonás pozitívnak, más vonás negatívnak tekinthető. A humorérzék természetesen a kreatív személyek pozitív vonásai közé sorolható, aki ugyanis rendelkezik humorérzékkel, az képes a problémák játékos és gyermeki megközelítésére is.
A hatékony „Ha-Ha” segít az embereknek „A-Ha” -ban!
A Tajvani Nemzeti Egyetem (Department of Educational Psychology and Counseling, National Taiwan Normal University, Taipei, Taiwan) kutatói „Empirikus humor tréninget” fejlesztettek. A humor kreativitásra gyakorolt előnyeit értelmező modellek közül a kognitív perspektíva azt mutatja, hogy a humor megértése olyan folyamat, amely a kreativitás fontos készségeit használja fel; az érzelmi perspektíva azt állítja, hogy a humor elősegíti a kreativitás iránti pozitív hozzáállást; és a motivációs perspektíva elmagyarázza, hogy a humor által hozott boldogság erős belső motivációt teremt a kreativitáshoz. A modell teszteléséhez „humoros” képzési programot folytattak, hogy bemutassák a humor hatékonyságát a kreativitás szempontjából. A humor képzési programot a humor kognitív, érzelmi, motivációs és viselkedési szempontjai szerint fejlesztették ki, és mindegyik szempontnak megvolt a maga témája és tanítási stratégiája. Az eredmény mértéke egy többdimenziós humorérzék skála, a kreatív gondolkodás új tesztje és a kreatív értékelési csomag divergens gondolkodású gyakorlata volt. A kísérleti csoport a humor és a kreativitás terén jelentősen javult a kontroll csoporthoz képest.
Önerősítő és agresszív humor
A kutatók szerint az ember alapvetően két céllal alkalmazhatja a humort: egyrészt, hogy megerősítse a személyt, másrészt, hogy megerősítse a másokkal való kapcsolatot. Ha a humor azzal a céllal használja, hogy toleráns és nem hátrányos módon megerősítse a személyt, akkor önerősítő humorról beszélünk. Másrészről, ha a humort úgy alkalmazza, hogy hátrányba hozza valaki kapcsolatát másokkal, azt agresszív humornak nevezzük. Utóbbi esetében a humor ellenséges használatáról van szó. Hasonlóképpen, ha a humort azzal a céllal alkalmazza, hogy megerősítse valaki kapcsolatát másokkal önelfogadást támogatva, azt barátságos humornak tekintjük, míg ha arra használja, hogy hátrányba hozza az ént, akkor önromboló humort értünk alatta. Az agresszív humor úgy is definiálhatjuk, mint manipuláció érdekében alkalmazott szarkrazmust, ingerlést és kigúnyolást.
Két török kutató – Nur Cayirdag és Selcuk Acar – felméréseket végzett török diákok körében a humor és a kreativitás kapcsolatáról. Eredményeik szerint negatív együttjárás, korreláció figyelhető meg az agresszív humor és a kreativitási index kapcsolatában, különösen a fluencia és az originalitás területén. A kutatás eredményei különösen a tanárok számára hordoz kiemelt jelentőséget, hogy mélyebben megérthessék a diákok jellemvonásait a humor és a kreativitás összefüggéseinek tekintetében, illetve, hogy preventív módszereket dolgozhassanak ki a diákok közti terror enyhítésére. Továbbá fontos indikációkat tár fel a kreativitást támogató iskolai környezet megfelelő kialakítása kapcsán, mivel az agresszív humor nem csupán az iskolai élet során rombol, hanem azáltal is, hogy gátolja a diákok kreativitásának kibontakozását.
Szerkesztette: Varga Sylvia Források: Elsevier Ltd.
Oktatási Pszichológia és Tanácsadás Tanszék, Tajvani Nemzeti Normál Egyetem, Tajpej, Tajvan
Oktatási Pszichológiai Tanszék, Connecticuti Egyetem, Storrs, CT, Egyesült Államok
Sarah R. Luria, John Baer and James C. Kaufman: Creativity and humor